Na üdv mindenkinek! Igen még élek bár mostanában nem jelentkeztem, ugyanis nem történt velem semmi említésre méltó és fotózni sem voltam. Ez a poszt viszont kitölti azt a kicsi kis űrt, amit az elmúlt napok csendessége okozott. Történt ugyanis, hogy tengap Esztárban főztünk, meg baráti ivós összejövetelt tartottunk ahol hogy is fogalmazzak, elég határozott alkoholos állapot uralkodot rajtam, de hát jól van ez így van rendjén. Az ember haza vánszorog és másnap rohadsz szarul van. Ilyet is kell néha mondják a bölcsek :) Csakhogy ez nem egy átlagos ivós hazaút volt. Történt ugyanis, hogy hazefele jövet Esztárból elestem haverom biciklijével és lett egy pár horzsolás a tenyeremen, karomon, térdemen de ez mind jelentéktelen lett amint megláttuk, hogy bizony a jobb lábfejemen egy másfél centis lyuk van a kisúj és a szomszédos ujj porcai között. Ahogy haza értünk Dr.Paci barátom szakszerüen fertőtlenitette 60 fokos házival valamint arcszesszel. Reggel jött a meglepetés, ahogy rá akartam állni rájöttem, hogy esélytelen, mert kegyetlenül fáj. Nincs mit tenni, telefon és hívtam Pacit, hogy vigyen be pályiba az ügyeletre. Szerencsére a szülei mentek piacra így jól jött az út. Pályiban megmondták, hogy ezzel bizony irány a kórház, meg még az is lehet hogy el van törve. Közben a piacon egy néni két megnyugtató történetet mesélt a fertőzéssel kapcsolatban, az egyik történetben az alanynak le kellett vágni a lábát, a másikban meg halt az alany. Persze illedelmesen megköszöntem a néninek, hogy megosztotta velem ezeket a kihagyhatatlan sztorikat. :) Haza jöttünk, aztán ketten Pacival mentünk a kórházba. Itt jött a második történet ami mégjobban hozzájárul, hogy a tegnapi buliról lehessen mesélni az unokáknak :) Útközben elkezdtem szédülni, majd zsibbadni ami csak egyre erősebb lett, már beértünk Debrecenbe amikor elkapott egy izomgörcs. Soha nem éltem még át semmi ilyesmit. Olyan volt mintha az áram rázott volna, a szemem nem tudtam kinyitni beszélni sem tudtam, ugyanis az arc izmaim is görcsbe voltak. Laci megállt a kocsival, kiszedett, kihívta a mentőket és végül ők vittek be. Pontosan nem tudni, hogy ez mitől volt, de egy ennél gyengébb roham rám jött a kórházban is. Hosszas várakozás után az eredmény az lett, hogy a sebet elővarták vagy nem tudom mi a neve, szóval ki tisztitották és benne a varrat. Két nap múlva vissza kell menni kontrollra és ha minden oké akkor össze húzzák a varrást. Vélülis szerencsére eltörve nincs, de rohadtul fáj az tény. Nem tudom így hogy lesz balatoni nyár, de muszáj lesz. :) És íme egy kép. Semmi extra nincs benne, nem is akartam feltölteni csak hát milyen fotóblog az ahol képtelen posztok vannak. Főleg a történet miatt posztoltam ma és kellett egy kép is. Na Csupppiii!!! :)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.